Pruzsinszky Sándor

Pruzsinszky Sándor

KITTY

(Avagy egy robot becsülete)

A bemutató terem üvegfaláról lecsorgott a mézszínű délutáni napfény.

Körülpillantottam: vagy százan szorongtunk a kényelmetlen - extra modern ízléskényszerű

tervezőre valló - kórház-fehér székeken. Minden szem feszülten meredt a dobogóra, ahol a

fehér lepellel letakart alak állt.

- Tisztára, mint egy szoboravatáson!-nevetett fel mellettem Zorró, cégünk, az

Unikornis vezetője - Ezek minden új brandnál ezt csinálják...Igazán vérprofik!

Lehullt a lepel, a meglepetés moraja zúgott át a termen: egy vonzó alakú és szép arcú

nő állt a dobogón, mozdulatlanul, szétterpesztett lábbal és kezekkel, a híres anatómiai

Leonardo-pózban a meghívottak előtt.

- Óriási! Mondhatták volna, hogy biorobot! Kész szemfényvesztés - kiáltotta valaki!

- Ha nem tudnám, hogy emberalapú műanyagból készült, hát isten bizony,

megkívánnám, te nem? - bökött oldalba Zorró - Mondj már valamit, Ábris!

Nem jutott eszembe semmi okos válasz, csak a szájam széle remegett. Bámultam a szép,

ovális arcot, a dús szemöldököket, az érzéki ajkat......

.